Elért eredmények, projektzárás

Az iskolánkban megvalósult programok különböző területek érintésével fejlesztette az egyes célcsoportokat, mely eredményeket az alábbiakban, célcsoportok szerinti bontásban mutatunk be.

Bevonásra került hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek

A megvalósult programok fókuszában a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók álltak, melybe 30 gyermek került bevonásba. Ennek megfelelően vállalást tettünk, hogy a 30%-os lemorzsolódást nem haladjuk meg, mivel alapvető célunk volt, hogy a programot a lehető legtöbb bevont gyermek eredményesen zárja, a lemorzsolódási arány pedig a lehető legkisebb számban valósult meg, mivel lemorzsolódás nem történt. A program sikere a gyermekek teljesítményének fejlődésével igazolható, melyet kompetenciamérések elvégzésével dokumentáltunk. Az érintett gyermekek részt vettek a megvalósítás során szervezett programokban, melyeket az ő igényeiknek, szükségleteiknek, valamint a fejleszteni kívánt kompetenciáknak megfelelően állítunk össze. A szakmai programok segítségével egy intenzív és hatékony készség- és képességfejlesztés valósult meg, melynek köszönhetően a gyermekek tanulmányi teljesítménye javult, s amely segítségül szolgál a későbbi tanulási és szakmaszerzési, s ezzel összefüggésben munkalehetőségek kiszélesedésének. A kidolgozott szakmai koncepciók által az alapvető kognitív, szociális, nyelvi és tanulási kompetenciákban értünk el fejlődést, úgymint a szociális, alkalmazkodó készségekben, kreatív és logikai gondolkodásban, szövegértési kompetenciában, amely a tanulás alapját képezi. A szakmai programok megvalósítása során javult a problémamegoldó képesség és az ahhoz kapcsolható stratégiák fejlesztése, valamint a koncentrációs képesség, az együttműködési készség.

Bevonásra került cigány származású tanulók

Mivel a cigány származású gyermekeket külön kezeltük a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körében is, az őket érintő célokat külön, személyre szabottan határoztuk meg. A projekt megvalósítása során a fent megnevezett célok a cigány gyermekeket érintő célok megfogalmazása tekintetében tökéletes összhangot mutattak. Ezzel összefüggésben, az ő esetükben külön figyelmet szenteltünk a nyelvi szocializációra, azaz az otthoni nyelvhasználat felmérésére, ugyanis ez nagymértékben befolyásolja a gyermekek teljesítményét, ha alapvetően kétnyelvű környezetben nőnek fel, s erről esetlegesen nem értesül vagy nincs tudomása az iskolai környezetnek. Sokszor ez problémát jelent a tekintetben, hogy az iskola hiába tud vagy ismeri az otthoni nyelvi helyzetet, s ezzel összefüggésben a kulturális különbségeket, mégsem tudnak hatékony megoldást javasolni e helyzetre. Ez alapján olyan cigány származású felnőtt személyeket vontunk be a projektbe, akik mind nyelvileg, mind kulturálisan képesek voltak ezeket a gyermekek számára közvetíteni

Bevonásra került többségi, nem hátrányos helyzetű tanulók

Noha a projekt alapvetően a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre fókuszált, mégsem hagytuk figyelmen kívül a többségi gyermekeket sem, hiszen az iskolában integráltan, egy közösséget alkotva tanulnak, működnek napi szinten. Ennek köszönhetően nélkülözhetetlen volt a tolerancia, az elfogadás, az előítélet-mentes szemlélet, attitűd kialakítása mindkét csoportban. Ez alapján törekedtünk a kooperatív munkaforma kialakítására, mely megteremtette a kölcsönös elfogadást, az egymás tiszteletben tartása iránti igényt, ami nagyban hozzájárult az elfogadáson, tolerancián alapuló miliő kialakításához az intézményben.

Bevonásra került szülők

Alapvető fontossággal bírt az elsődleges célcsoportunk szüleinek projektbe történő bevonása. Ennek legfőbb oka, hogy a szülők kettős célt szolgáltak a közreműködésük által. Egyrészt maguk is érintetté, érdekeltté váltak a megvalósításban, másrészt a saját szemléletük formálódása következményeképp gyermekeikre is jelentőségteljes hatást gyakoroltak. A szülők bevonása tehát nemcsak a motivációt befolyásolta, hanem az iskolai szereplők közötti kommunikációt is oly módon, hogy az érintett feleket a programok szervezése és lebonyolítása során közelebb hozta egymáshoz. Az együttműködésnek köszönhetően a szülők bevonásra kerültek a nevelési-oktatási folyamatba, melynek következtében minden résztvevő egy szemléletformálódáson ment keresztül, ami nagymértékben kihatott a gyermekek felzárkóztatására.

A projektünk nem csupán a mikrokörnyezetre gyakorolt kedvező hatást hosszú távon, hanem a település egészére is. Az érintett tanulók fejlesztése által pozitív társadalmi változások következtek be, mely a településre nézve kedvezően hat mind társadalmi, mind gazdasági szempontból.